Ki kicsoda a Juventusban?
Christian Abbiati (1977. július 8.): A Milan nevelése, de a klub kölcsönadta a Monzának és a Borgosesiának is. Ám a piros-feketéknél érte el a legnagyobb sikereit, az 1999-es bajnoki cím egyik hőse, a Serie A legjobb kapus volt. Nem játszó tartalékként Eb-ezüstérmes volt a Squadra Azzurrával 2000-ben. Buffon sérülése miatt vette kölcsön a Juve 2005 nyarán.
Gianluigi Buffon (1978. január 28.): A világ egyik legjobb kapusa, 2001-ben a Parmából került a Juvéba. 2006 elején tért vissza a csapatba, miután a nyáron, a Milan elleni mérkőzésen megsérült a válla.
Jonathan Zebina (1978. július 19.): Korábban Capello kedvence volt, az edző hozta magával az AS Romától. A mostani nem az ő éve, holott a Juve talán éppen a jobbhátvéd poszton a legsebezhetőbb. Egyszeres francia válogatott.
Fabio Cannavaro (1973. szeptember 13.): Buffonnal és Thurammal együtt játszott a Parmában, ahonnan, bár a Juve is hívta az Intert választotta. Milánóban hullámvölgybe került, jót tett neki, hogy 2004-ben csatlakozott a régi társakhoz, immár fekete-fehérben. Az olasz válogatott csapatkapitánya.
Lilian Thuram (1972. január 1.): Sokáig a világ egyik legkiválóbb jobbhátvédjeként emlegették, ő maga azonban középre vágyott. A Juvéban többnyire középhátvédet játszik – nem kifejezetten jól. Bár gyorsasága megkopott, klasszisát jelzi, hogy így is – a Gazzeta dello Sport osztályzatai alapján – a Serie A 11. legjobb védője.
Robert Kovac (1974. április 6.): A horvát válogatott védő a nyáron a Bayern Münchentől igazolt ingyen a Juventushoz. Eddig mindössze 602 percet játszott a bajnokságban, kiegészítő ember. Jelenleg sérült.
Gianluca Zambrotta (1977. február 119.): Sokoldalú futballista, évek óta balhátvédet játszik. Decemberi teljesítménye alapján a Juve honlapján őt választották a hónap legjobbjának. Roberto Bettega „ erkölcsi véteknek” nevezte, hogy Zambrotta nem szerepelt a legutóbbi két Aranylabda-szavazás ötvenes listáján.
Giorgio Chiellini (1984. augusztus 14.): Korábban a Livornóban és a Fiorentinában játszott, bemutatkozott már az A ligában is – de eddig nem tudta bebizonyítani, hogy feltétlenül a Juvéban a helye. A legalább tíz bajnokin játszottak közül neki a leggyengébb az osztályzata a Gazettánál (5.5).
Mauro Camoranesi (1976. október 4.): Argentin származású, közel négy évtized után ő lett az olasz válogatott első oriundója, honosított dél-amerikai játékosa. Nagy munkabírású középpályás, a mostani szezonban csak Cannavaro játszott nála több bajnoki mérkőzést. A Gazetta osztályzatai alapján a liga negyedik legjobb középpályása. Ennek ellenére valószínűleg nyáron távozik, miután a Juve megszerezte a Parmától Marco Marchionnit.
Émerson Ferreira (1976. április 4.): Őt is Capello hozta magával, másfél év alatt a Juve egyik legbiztosabb pontjává vált. A 2005-2006-os idényben eddig a Serie A legprímább középpályása. A Pumának becézett brazil játszott már a Gremióban, a Bayer Leverkusenben és a Rómában is, világbajnoki ezüstérmes – de alkalmasint most érkezett pályafutása csúcsára. A napokban a Juve honlapján őt választották január legjobbjának. (Az idény során ezt az elismerést szeptemberben Ibrahimovic, októberben Cannavaro, novemberben Trezeguet, decemberben Zambrotta érdemelte ki.)
Patrick Vieira (1976. június 23.): Ki ne tudná róla: a világ egyik legjobb védekező középpályása, aki 1996-ban nyert már Olaszországban bajnoki címet, de aztán kilenc évet Angliában az Arsenalnál töltött. Miután többször is visszautasította a Real Madrid hívását, a 2005 nyarán a Juve tagja lett – Capello kifejezett kívánságára. Tőle szokatlanul az első öt fordulóban három gólt szerzett.
Pavel Nedved (1972. augusztus 30.): Harmincnegyedik évében jár – de ez egyáltalán nem látszik rajta. A Juve motorja, az edzések megszállottja, akiről még Ibrahimovic is azt mondta, bámulatra méltó a fanatizmusa. A cseh középpályás az UEFA honlapján szavazók sorozatban harmadik évben választották be az Év csapatába.
Adrian Mutu (1979. január 8.): Öntörvényű, de zseniális csatár. Napjaink legjobb román játékosa. Olaszországi sikerei után a Chelsea-nél nem találta meg számításait, majd drogvétsége után nyolchónapos eltiltást kapott. A Juve akkor szerezte meg, amikor a legolcsóbb volt – Mutu pedig meghálálja a bizalmat. Osztályzatai alapján hetedik a Serie A csatárainak listáján, igaz, „Ale”, „Trezgol” és „Ibra” így is megelőzi.
Zlatan Ibrahimovic (1983. január 1.): Napjaink egyik legünnepeltebb csatára, akit immár a Real Madrid is nagyon szívesen leszerződtetne. Az olasz lapok szerint Fabio Capello kifejezetten tárgyalási feltételnek szabta a spanyoloknak Ibra megszerzését. Arrogáns és erőszakos, de zseniális csatár. Nem csak testmagasságához képest bámulatos a technikai felkészültsége.
David Trezeguet (1977. október 15.): Camoranesihez hasonlóan argentin származású, de nem olasz, hanem francia válogatott. A kétezres években a Juve első számú góllövője. A mostani szezonban a 9. és a 17. forduló között minden játéknapon gólt szerzett, s ezzel megközelítette Batistuta Serie A-rekordját. Thuramhoz hasonlóan világ- és Európa-bajnok.
Alessandro Del Piero (1974 november 9.): A Juventus szimbóluma, a mai csapat legrégebben szolgáló játékosa. Január 6.-a óta a klub rekordere, miután a Fiorentina elleni kupameccsen szerzett mesterhármasával megelőzte az őt egykor a Juvéhoz szerződtető Giampiero Bonipertit az örökös góllövőlistán. Bámulatos, ahogy harcol a helyéért, még ha Capello jobbnak is tartja nála Trezeguet-t és Ibrahimovicot. |